Bejegyezte Emich Szabolcs | szept 14, 2015 | Szervezet
Meg vagyok róla győződve, hogy a világ még a mi életünkben drasztikusan átalakul. Ezzel együtt átalakulnak a jelenleg leghatalmasabb, legerőteljesebb Földi létformák is, a gazdasági szervezetek/cégek is. Számos olyan kezdeményezést, példát látok itthon és külföldön, ami utat mutat visszafele, a múltban működő minták, megoldások felé. Önellátó falvak, gazdaságok, családok,.. De nem látok még olyan szervezeteket, akik elég bátrak a jövőt kémlelni, és a jövőből előhívott segítséget nyújtani azoknak a szervezeteknek, melyek át szeretnék lépni árnyékaikat. Hova forduljon ma az a cégvezető, aki emberibb jövőt, globálisra tágított egót keres? Kihez menjen az a vezető, aki a következő lépcsőfokot keresi? Az az ember kitől kérjen tanácsot, aki nem csak egy belső önismereti utat kíván járni, hanem aki tükörként néz rá saját cégére és felismeri benne magát és felelősségét a vele dolgozó többi ember felé? A jelenlegi szervezetfejlesztői piac (tisztelet a kivételnek, akivel ritkán ugyan, de már találkoztam) ugyanúgy a régi világban való erősödésre épít, horizontálisan edz, mivel ebből tud megélni. Ahogy George Pór cége, az Enlivening Edge belenőtt az ébredező Teal tudatosságba, és hirtelen keresetté vált, úgy a Circle43 küldetése, sorsa is az, hogy egy kék óceánba nőjjön bele, ami már nem is fog pirossá válni, hiszen ebben az óceánban nem versenytársak fejlődnek majd, hanem ugyanazért a küldetésért dolgozó partnerek – szimbióták. Azt érzem, hogy ahhoz, hogy beteljesítsük küldetésünket, akkor is adnunk kell, amikor rövid távon nem kapunk vissza semmit. Áldozatot kell hoznunk a jövőért! Másokért. Illetve ha jobban tetszik – az utódainkért. “A közösség akkor nő nagyot, ha az ember azzal a tudattal ültet fát, hogy annak árnyékában ő maga soha nem fog ülni…” Felszólítalak hát benneteket arra, hogy cselekedjünk,...
