Mi ez az egész?

Mi egy “szervezetfejlesztési önképzőkör” vagyunk. Legjobb saját és külsős szervezetépítési gyakorlatokat gyűjtünk és osztunk meg egymással.

Miért csináljuk? (küldetés)

A küldetésünk egy fő értékből bontakozik ki, ami a tudatosság. Szeretnénk magas szintű tudatosságot megvalósítani a szervezeti együttműködésekben mind az egyéni, mind a csapatmunkában.

Tudj meg többet rólunk

Mi hiszünk abban, hogy a konstruktív és hatékony együttműködés tanulható. Hiszünk abban, hogy léteznek legjobb gyakorlatok, amelyek valódi, értékteremtő együttműködésre ösztönzik az embereket.

Össze akarjuk gyűjteni, párbeszédet akarunk indítani, és strukturált formában elérhetővé akarjuk tenni a kooperációt építő, progresszív szervezetépítési, együttműködési gyakorlatokat. A magunk okulására és a világ jobbítására.

Vízióökológia

Mi a vízió? Talán egy elképzelt kép, amit a jövőbe gondolok, és amelynek a vonzásában létezem. Mi egy szervezet víziója? Talán egy olyan kép, amelyet a szervezet vezetője és mindazok, akiket ebbe bevon, együtt alkotnak a kívánatos, vonzó, motiváló jövőről. Mi ennek a víziónak az ökológiája? Talán mindazon tényezők összessége, amelyek ennek a képnek a kialakulásához hozzájárulnak. Talán a vezető személye, szocializációja, a szervezet kulturális és társadalmi kontextusa, a gazdasági helyzet és sok egyéb felsorolható elem összessége. Talán nem. Talán egy kép ökológiája inkább egy értékkészlet, ahogy egy látvány egy adott perspektívából bontakozik ki. Vízióökológia címmel adtam elő röviden pár gondolatot a Kürt Akadémia Klub augusztus 28-i azonos címet viselő estjén. Nagy vonalakban az alábbiak hangzottak el. Többek között Frederic Laloux úttörő munkája, a Reinventing Organizations alapján úgy vélem egy szervezet víziójának meghatározását alapjaiban határozza meg az, hogy maga az együttműködés milyen tudatossági szintet ért el. Ebben a vezető szerepe az elsődleges. A szervezeti és együttműködési tudatosság lépcsőzetesen – eddig 5 lényegi lépésben – alakult az elmúlt évezredek folyamán és feltehetőleg ez így is fog folytatódni. Az egyes lépcsők, szintek meghaladása újabb és újabb vívmányokkal gazdagította az együttműködő partnereket. A szervezeti vízió kialakításához pedig egyre szélesebb értékkészlet vált elérhetővé. De mi ebből a sok elméletből a gyakorlati útravaló. Talán annyi, hogy ha nem hajt minket nagy átalakító hév, hanem a meglévő alapon szeretnénk finomhangolni az együttműködést, nézzünk őszintén a szervezeti víziónkra és pontosítsuk azt a valódi –  az uralkodó paradigmánk – természete szerint. Ha szeretnénk a személyes és az együttműködési potenciált a meglévő alapokon túl is kibontakoztatni, ha szeretnénk egy lépcsővel feljebb lépni, nagyobb mélység fölé merészkedni, akkor a megfogalmazott vízióhoz... tovább

Az integratív döntéshozási folyamat

Ezt a módszert a Holacracy kormányzási meetingjein (governance meeting) használjuk feszültségek, problémák feldolgozására és végül döntéshozásra. A Módszer azt szolgálja, hogy szervezettebb legyen az adott kör működése, így hatékonyabban töltse be a küldetését. Ehhez megfogalmazzuk a feszültségeink és azokat feloldó javaslatokat teszünk párbeszéd és vita nélkül. A módszer a következő 6 lépés betartása révén segít abban, hogy növeljük a megértést és a felelős, együttműködő megoldáskeresést. A folyamatot egy választott Facilitátor kíséri végig, ő segít a résztvevőknek betartani a lépések sorát és tartani a teret a felszólalásra jogosultak számára. Az integratív döntéshozási folyamat 1. Javaslattétel Kié a szó? Csak a javaslattevőé, kivéve ha segítséget kér valakitől, akkor az aki felszólal helyette. A javaslattevő teret kap, hogy megfogalmazza a feszültséget és tegyen arra egy feloldó javaslatot vita és hozzászólás nélkül. A javaslattevő opcionálisan kérhet hozzászólást, vitát a javaslat tisztázása érdekében, de nem azzal a céllal, hogy konszenzust keressen, vagy hogy előterjessze az aggályait. 2. Tisztázó kérdések Kié a szó? Bárki kérdezhet, a javaslattevő válaszol; ismétlés Bárki feltehet tisztázó kérdéseket, hogy további információkat kapjon és tisztázza, amit nem ért a Javaslatból. A javaslattevő megválaszolhatja a kérdést, vagy jelezheti hogy az nem releváns. Reakciók, párbeszéd, vita nem megengedett. 3. Reakciók Kié a szó? Mindenkié, kivéve a javaslattevőt. Minden jelenlévő teret kap reagálni a Javaslatra, annak illeszkedésére a jelen működésbe. A reakcióknak E/1 és E/3 személyben kell megfogalmazni, “én” vagy “ő” üzeneteknek kell lenniük. Válasz, vita nem megengedett. 4. Pontosítás és tisztázás Kié a szó? Csak a javaslattevőé. A javaslattevőnek, lehetősége van mélyebben tisztázni a Javaslat szándékát, a visszajelzések alapján pontosítani a Javaslatot, illetve továbblépni. Vita, hozzászólás nem megengedett. A facilitátor leállít bármilyen vitát, megjegyzést, megszólalást. 5. Ellenvetések Kié a szó? Bárkié, a javaslattevőt is beleértve.... tovább

Mi az a Holacracy? 2.

A beszélgetés innen ered… A múltkor átbeszéltük, hogy a Holacracy egy olyan módszergyűjtemény, amiben fontos, hogy a szervezet küldetéséhez igazodik minden és mindenki. Továbbá a szervezeti hatalom egy alkotmányban van leírva, csakúgy mint az, hogy fel kell göngyölíteni a munkavégző szerepeket akadályozó feszültségeket és vigyázunk, hogy ne keverjük össze a munkavégzést a szervezet javításával. Ha mélyebben bele szeretnék menni, mi lenne az első kérdés, amit te feltennél? Honnan kezdenéd magyarázni? Három szorosan összefüggő dologból indulnék ki: – A feszültség – A szerepek – és az integrált döntéshozási és választási folyamat összefüggő témájából Mi az a feszültség? Egy hasonlat az elektromos feszültségre? Nem. Egy jelenlegi állapot és egy lehetséges jobb állapot között érzékelt különbség, amit te, vagy egy munkatársad éreztek egy konkrét munkahelyi helyzetben, miközben egy munkavégző szerepetekben egy adott cél érdekében tevékenykedtek. Szóval, ha feszült vagyok, mert lehetne ezt jobban is csinálni? Igen. Feszült vagy, mert lehetne valamit jobban csinálni, mondjuk összeszedettebb információkból, jobb eszközökkel, pontosabb határidőkkel, jobban kapcsolódó folyamatokkal elvégezni ugyanazt a munkát. És miért fontos ez a feszültség? Úgy értem, ez mindig mindenhol van. Mindent lehetne jobban és még jobban, de ha körülnézel…  Az a fontos, hogy feldolgozzuk. Mert ha nem jön ki benned marad és frusztrált leszel. Szóval mindenki frusztrált? Nem mindenki, de nézz körül és láss! A legtöbb ember finoman szólva mentálisan terhelt. Sokan próbálkoznak a munkahelyi feszültségeik feloldásával, majd a kudarcok sorozata után visszavonulnak az elefántcsont tornyukba és nem kezdeményeznek többet. Félre ne érts, nem akarok ezért megítélni senkit! Tényleg feszítő, nyomasztó, ha tudod, hogy hogyan lenne érdemes valamit jobban csinálni és nincs lehetőséged ezt megtenni. Sokszor nem is egy rossz helyzetet szeretnénk rendbe... tovább

Előítéletek

Szükséges eszközök: ha van egy flipchart, vagy tábla, ahová a neveket felírhatjuk, az segít – de nem feltétlenül szükséges Ajánlott létszám: 10-nél több emberrel már kicsit hosszú átbeszélni… Időigény: 10 perc A játék leírása: Egy történetet mesélünk el 5 szereplővel, akiket a végén szimpátia szerint kell sorbarendezni. Instrukció: Zsuzsa nagyon szerelmes és szerelmét nem látta már napok óta. Nem bírja tovább a tétlen várakozást, egy este elhatározza, hogy eljut hozzá. Szerelme a folyó túlsó partján, egy másik faluban él és Zsuzsának nincs csónakja, hogy átkelljen a folyón. Elmegy ezért Robihoz és kéri hogy vigye őt át a folyón a szerelméhez. Robi elutasítja a kérését. Zsuzsa eljut Tiborhoz aki felajánlja, hogy átviszi Zsuzsát a túlsó partra, ha Zsuzsa nála tölti az éjszakát. Zsuzsa belemegy az alkuba és Tibor másnap állja a szavát, átviszi Zsuzsát a folyón. A szerelmes lány eljut szerelméhez, Csabához aki miután ajtót nyit, elutasítja Zsuzsa közeledését. A lány összetörten sétál az utcán, amikor János rátalál. Elmeséli Jánosnak a történteket, János erre haragra gerjed, elmegy Csaba házához, becsönget és az ajtót nyitó Csabának egy hatalmas pofont kever le. A történet után mindenkit megkérünk, hogy az öt szereplőt állítsa sorrendbe attól függően, hogy mennyire voltak szimpatikusak és egyenként indokolja meg mindenki a sorrendjét. Ezután egészítsük ki a történetet egy kis háttérinfóval Instrukció: Zsuzsa 16 éves, diáklány Csaba 38 éves, 2 gyerekes családapa és Zsuzsa tanára Robi 45 éves, Csaba kollégája Tibor 59 éves, Zsuzsa nagyapja János 22 éves, pszichopata Az új infók fényében újra hozzunk létre egy sorrendet és indokoljuk meg. Mit tanulhatunk a játékon keresztül? A játék az előítéletekről, az ítélkezésről szól leginkább. A csoportban tudatosodhat az, hogy az... tovább

Rakjuk le együtt a rudat

A feladat, közösen letenni a földre a rudat. Lehet közben beszélgetni, egy dologra kell nagyon ügyelni, hogy az ujjak egy pillanatra se távolodjanak el a rúdtól és csak a rúd alját érinthetik. Ha valaki ujja nem érinti a rudat egy pillanatra, vissza kell emelni a rudat mellmagasságig.

tovább